Cynthia

Hogyan érkezett a tánc az életembe?

A fenti mottó egy igaz történeten alapul. :)
Visszahúzódó, 7 éves kislányként kezdtem el történetem „megírását” édesanyám segítségével. A latin és standard versenytánc jelent meg először az életemben, amikben már 9 évesen elkezdtem versenyezni hobbi szinten, majd később hivatalos versenyzőként folytattam, és magasabb osztályokban is szép eredményeket értem el.
Általános iskolás éveim végéhez közeledve számomra is, mint sok fiatal számára, nehéz volt eldönteni, merre tovább. Végül egy táncművészeti szakközépiskola mellett döntöttem, ahová felvételt nyertem.
Itt kezdődött el minden.
Az öt éves képzés során számos táncstílusba nyerhettem betekintést, többek között balett, kortárs, jazz, néptánc, hiphop és különböző színpadi táncok (polka, operett, revü, indiai, görög stb.). Emellett tánctörténetet, balettelméletet és színészmesterséget is tanultam.

Tanulmányaim alatt és után több hazai és nemzetközi produkcióban is részt vettem:

• Mága Zoltán Újévi koncertek
• „Csárdáskirálynő” operett turné (Oroszország)
• Broadway Melodies musical turné (Németország)
• RTL Klub – Playback párbaj (tánckar)
• Fővárosi Nagycirkusz revüműsor
• Éjjel-nappal Budapest – állandó táncos színész szerep
• Soy de Cuba show (Görögország)
• Musical turnék Németországban és Ausztriában a Broadway Musical Dance Company-val

Osztályelsőként megszerezve a hivatásos színházi táncos végzettséget, első munkám egy fél éves görögországi produkció volt, ahol egy kubai salsa műsorban táncoltam. Itt találkoztam először a bachata világával.

Miért pont a Bachata?

A legtöbb tánc és táncos munka szinte mindig koreográfiákra épült az életemben.
Olyan, mint amikor megkapsz egy szövegkönyvet, és szóról szóra vissza kell mondanod alaposan megtanulva.
Egy social tánc más. Itt te írod meg a saját szövegkönyved! Sokkal kreatívabb, sokkal nagyobb a szabadságérzet. Persze itt is vannak alap szabályok, de itt az érzés olyan, mintha egy színezőt kapnál, és te kedved, egyéniséged és kreativitásod szerint színezheted ki a lapokat. Szeretném átadni az embereknek ezt az egész érzést. Átadni a jó és esetleges rossz tapasztalatokat, fejleszteni a kreativitást, elengedni a gátlásokat. Legyenek a táncórák vidámak, formáljuk magunkat és hozzuk elő együtt ami bennünk rejtőzik, legfőképp a magabiztosságot, ami az élet minden területen segítségünkre lehet.