Sz. Krisztina

Hogy érkezett a tánc az életembe?

A művészi tornával kezdődött minden, egészen kicsi korom óta ez adta meg a mozgás alapjait, és innen vezetett az utam a kortárs és modern tánc világába, miközben közel tíz éven át néptáncoltam is. Később belekóstoltam a társastáncba, és ennek köszönhetően találtam rá végül a bachatára, ami azóta a legnagyobb szenvedélyemmé vált. Mit ad nekem a tánc?

Számomra a tánc az igazi felszabadulás, az önkifejezés legtisztább, legőszintébb formája. Amikor táncolsz, megszűnik a külvilág és a hétköznapok problémái, nem gondolkozol, csak élvezed a pillanatot, érzed a zenét és kapcsolódsz másokhoz, kapcsolódsz önmagadhoz. Ez az érzés semmi mással nem pótolható, és nélküle nem tudnám elképzelni az életemet. Miért pont a bachata?

A bachatával először Amerikában találkoztam, ahol többek között dominikai munkatársaim is voltak. Azonnal beleszerettem abba a lazaságba, érzésbe, amit átadtak és természetesen a zenébe. Amint hazaértem, az első dolgom volt, hogy bejelentkeztem egy bachata képzésre. Ez a tánc elképesztően sokszínű: egyszerre van benne érzelem, játékosság, finomság és szenvedély.