Tibi

Hogyan érkezett a tánc az életembe?

Az életemet végigkísérte a tánc, de sokáig csak egy hobbi volt a sok közül, amit sokszor elkezdtem, abbahagytam, majd újrakezdtem. Aztán egy salsabuliban kiszúrtam egy srácot, akinek tetszett a stílusa. Összeszedetten, pontosan, változatosan táncolt, úgy, ahogy akkoriban magamat is el tudtam volna képzelni. Ezért a szám után odamentem, hogy megkérdezzem, hol tanult. Ő pedig azt mondta, menjek a Goldance-be és keressem Danit. Másnap este már ott voltam (az akkor még KH2-es órán), és rögtön éreztem, hogy ez egy picit más, mint amiket eddig tapasztaltam. Párhuzamosan Guszti óráira is járni kezdtem, és hamar rájöttem, hogy a salsában sokkal több van, mint amit addig hittem, hogy bár nem árt ha az ember ismer néhány vagány figurát, de a zenében ott lapul megannyi más izgalmas ritmus is, amiknek mind saját mozgásviláguk van, és ha az ember ezeket észreveszi, beleszőheti őket a táncába. Ekkor kezdett igazán érdekelni a salsa.

Miért pont a salsa?

Hamar azon kaptam magam, hogy egyre több órára járok, és egyre többet bulizom. Rájöttem, hogy ez egy olyan hobbi, amit soha nem lehet megunni, mert a lehetőségek száma végtelen. Nincs olyan, hogy az ember hátradőlhet: vége, megtanultam salsázni és talán pont ezért olyan izgalmas és szórakoztató az egész, hiszen amíg az ember tanul és fejlődik, az állandó sikerélmény garantált, a tánc pedig magabiztosságot ad és az önkifejezés eszközévé válik. Nincs két egyforma táncos, nincs két egyforma tánc, és még ugyanabból a zenéből is mindig ki lehet hozni valami újat.

Számomra a salsa három dolognak a tökéletes kombinációja. Ez a három dolog a tánc kreativitása, a mozgás maga és a jó társaság. A Goldance-ben én ezt mind megtaláltam, és azt szeretném, hogy azok, akik még csak most ismerkednek a salsával, ugyanúgy átélhessék majd ezt az élményt.