Szinte tündérek hatását keltik a táncosok megjelenése és mozgásvilága előadásaikon. Olyan átéléssel képesek táncolni, hogy a nézők megértsék az egész cselekmény sorozatot. A siker mögött több év áldozatos munkája, nem kevés fájdalom áll, amit tökéletesen rejtenek az apró topánkák és szalagok. Mégis szinte minden kislány álmodozik, arról hogy balett táncos legyen és a hozzátartozók büszkesége is meghatódott könnyekben nyilvánul meg előadásaikon.
A balett történelme egészen az ókorig nyúlik vissza. Különböző változatai szinte mindegyik korban és kultúrában fellelhető. A 16. században elindulása Olaszországhoz illetve Franciaországhoz köthető. Az olasz balett elődje az akkori udvari rendezvényeken, mint az álarcos - zenés bálokon előadott rendkívül népszerű mascherata volt. A 17. században már beleolvadt a korai balett az operákba. A bécsi balett a 16. és 17. századi olasz, francia és hazai elemekből alakult. Népszerűségét és fejlődését főleg a Habsburg uralkodóknak köszönhette. Zenéjét német komponisták írták a 18. században megjelenő pantomin nagy hatással volt a műfajra. Az európai balett központja a 20. századra Oroszországba tehető, ahol számtalan táncművész, koreográfus és zeneszerző vált világhírűvé.
A balettnek is több formájával megismerkedhetünk, ezek: a klasszikus balett, a jazzbalett, a kortárs balett és a modern balett. Manapság pedig folyamatosan bővül azoknak a fúzióknak a száma, amikor is a klasszikus balett mozdulatokat zansásítják más táncstílusokkal az eredmény a legtöbb esetben egy lenyűgöző produkció. A klasszikus balett technikai elemei a lábak kifelé forgatása, precíz, folyamatos és kecses mozdulatok, spicc - technika és nagy nyújtások. Manapság már széles választékban tanulhatunk balettet, különböző társulatok és táncművészeti akadémiák járulnak hozzá növendékeik képzéséhez.
A balett technikák, módszerek helyenként eltérőek és nemzetiségenként más jellemzőkkel bírnak. A módszerek elnevezése a technikát létrehozó művészek neveit kapták. A klasszikus balettben is több módszert különböztetünk meg ezek közül a legismertebbek: a Vaganova az orosz módszer, Cechetti az olasz, Royal Ballet az angol és Balanchine az amerikai módszer nevei.
Agrippina Yakovlevna Vaganova 1879. július 6. - án született és már korán megismerkedett a balett világával, eleinte tanárai kételkedtek tehetségében de kitartó gyakorlásának és hitének köszönhetően a leghíresebb orosz módszert alkotta. Technikájában nem választja külön a test részeit, hanem egészében képzi a karok, lábak és törzs részeit így válik a mozgás teljesen harmónikussá.
Enrico Cechetti világhírű technikája alatt a művészek egy tervezett edzésprogramot sajátítanak el a hét minden napjára, a gyakorlatokkal egyformán erősítik a jobb és baloldalukat is. A módszer szigorúan kötött technika itt elképzelhetetlen, hogy a tanítványok rögtönözzenek. George Balanchine módszere leginkább a tánc alatti sebesség, zeneiség, dinamizmus és vonalak tulajdonságainak ötvözetét használva esztétikai szempontok szerint közelíti meg a balettet.
A balettórák alatt a lányok testszínű vagy rózsaszín harisnyát, dresszt és apró vékony anyagból rövid szoknyát úgynevezett tütüt viselnek. A fiúk leggyakrabban testhez simuló nadrágot és pólót vagy kezeslábast, szín tekintetében mindig sötétet. A táncosok puhatalpú balettcipőben gyakorolják mozdulataikat. A lányok haja szoros kontyba van fogva így nem hátráltatja a táncosokat, illetve jobban kiemeli a váll, nyak vonalát és a helyes testtartás megléte jobban észrevehető.
Az alap technika elsajátítása után a lányok elkezdenek spicc - cipőben tanulni itt fontos, hogy a lábak már eléggé megerősödjenek emiatt különböző korban kezdik el a növendékek fejlesztését általában 11 éves kor után gyakorolható. A fiúk pedig a fejlesztik az ugrási és forgási technikájukat természetesen náluk is elengedhetetlen az izmok megfelelő erősítése a későbbi sérülések elkerülése miatt.
5 lábpozíciót különböztetünk meg. Az elsőnél a térdek kifelé fordulnak, a sarkak érintkeznek egymással, mindkét lábfej kifelé néz. A második annyiban különbözik, hogy a bokák eltávolodnak egymástól. A harmadik pozícióban az egyik láb közvetlenül a másik elé kerül így az első láb sarka a hátsó láb közepével egy vonalba kerül. A negyedik a nyitott pozíció itt a lábak helyzete megegyezik a harmadikkal csak az első lábat kissé előrébb, keresztbe helyezzük. Az ötödiknél pedig a két láb közel kerül egymáshoz, a lábujjak megérintik a másik láb sarkát.
Karpozícióból is ötöt különböztetünk meg. Az alappozíció a preparáció, amiben a karok test előtt kissé hajlított könyökkel és szinte összeérő ujjakkal helyezkednek el. A másodiknál a karunkat emeljük feljebb, vállainkat lejjebb, nyakunkat nyújtva fejünket emeljük fel. A harmadiknál a jobb karunk a második pozícióban marad a balt ívesen behajlítjuk a tenyerünk pedig testünk felé fordul. A negyedik pozícióban a jobb kezünket testünk előtt a fejünk fölé emeljük. Az utolsó pozíciónál mindkét karunkat a fejünk fölé emeljük.
A balett tánc elsajátításához nélkülözhetetlen a remek egyensúlyérzék, állóképesség, kecsesség, légiesség és természetesen a kitartó gyakorlás és elkötelezettség. Fontos koncentrálni hiszen a láb és kar pozíciók sokszor ellentétesek a mozgásnak pedig könnyednek és suhanónak kell tűnnie a néző szemszögéből.
Biztosan neked is van kedvenc darabod, vagy olyan, ami megnézését már régóta tervezed. Figyelmedbe ajánlunk olyan örök műveket, amelyek téged is pillanatok alatt elvarázsolnak és a tánc által megérteni a cselekményt valódi élmény lesz.
Ilyen művek például a: Giselle, Tűzmadár, Spartacus, A rosszul öltözött lány, A hattyúk tava, A diótörő, Coppelia, Téli tündérmese vagy a Rómeó és Júlia de hosszasan sorolhatnánk a lenyűgöző darabokat.
Megtalálni azt a táncformát, ami igazán egyesül a lényeddel nem is mindig olyan egyszerű. A Goldanceben széles skálán válogathatsz óráink és táncaink közül, akár kezdőként most vágsz bele, akár már gyakorlott táncosként szeretnéd szintedet emelni. Látogass el oldalunkra és regisztrálj első ingyenes órádra!
