A hip-hop alapvetően egy 20. századi irányzat, mely a kultúra és a hétköznapi élet számos területén megjelenik. A név hallatán a zenére és a táncra asszociálunk, pedig a divat stílusokat is befolyásolja. A fiatalos, laza, lezser viselet sokak kedvence még ha később váltunk is de szinte biztos, hogy mindenki átesik ezen a korszakán. Gondolhatunk itt a ruházatra, frizurákra és a kiegészítőkre.
Eredete az 1970-es évekre datálható és a kiindul pont nem más, mint New York Bronx negyede. Kezdeményezői afro-amerikaiak és karibi származású latinok voltak.
Maga a hip-hop tánc egy vegyes elemeket tartalmazó, különböző tánc stílusok fúziójából létrejött tánc stílus. Megtalálhatók benne a break, popping, locking, funk, jazz, balett és a step tánc elemei. Általában hip-hop, R&B, funky, pop és elektronikus zenére táncolják.
A hip-hop elnevezést gyakran használják különböző utcai táncok gyűjtő neveként. A táncosok kezdetekben az utcán bandába verődve mutatták be illetve fejlesztették mozdulataikat, gyakran rögtönzött versenyt faragva szórakoztatták magukat és a környékbelieket.
A populáris kultúrában a hip-hop nemzetközi térhódítását négy amerikai műsor indította útjára. Első volt az 1971-2006-ig sugárzott Soul Train című táncos show műsor, mely megalapozta a hip-hop nemzetközi hírnevét. Erre segítettek rá az1983-as Wild Style és az 1984-es Breakin’ és Beat Street című filmek, melyek break tánccal, hip-hop tánccal és hip-hop kultúrával foglalkoztak. Az ezekben a műsorokban szereplő táncosok adták az alapján a hip-hop táncosoknak. Rövid időn belül igen közkedveltté váltak. 2010 környékén pedig sorra születtek a táncos filmek, amiben a látványos koreót szerelmi szálakkal fűszerezve hamar a közönség kedvencei lettek. Illetve a kényesebb témákat is könnyebben adagolhatóvá varázsolta mint a négerek helyzete, tehetségük felfedezése a tánc által.
A tánc-ipar azonnal reagált a hip-hop népszerűvé válására. A már népszerűségnek örvendő táncosok stúdiókba vonultak és kidolgozták a hip-hop úgy nevezett standard lépéseit, hogy azokat tanítani lehessen. Mindemellett megmaradtak az utcai hip-hop stílusok is. Mindazonáltal a hip-hop hatással volt a jazz-funk zenére is.
A tánc-ipar azonnal reagált a hip-hop népszerűvé válására. A már népszerűségnek örvendő táncosok stúdiókba vonultak és kidolgozták a hip-hop úgy nevezett standard lépéseit, hogy azokat tanítani lehessen. Mindemellett megmaradtak az utcai hip-hop stílusok is. Mindazonáltal a hip-hop hatással volt a jazz-funk zenére is.
A hip-hop-ra épített show business egészen a 2000-es évek első évtizedéig szárnyalt, számos show műsort, filmet és film sorozatot termelve ki magából. Például: Filmek: StreetDance sorozat, Step-up sorozat; dokumentumfilm: Planet B-Boy; táncshowk: The Grind, vagy az America’s Best Dance Crew. Mindemellett az USA-n kívül is világszerte komoly hip-hop táncbajnokságok szerveződtek, melyek közül a legismertebbek: B-Boy Championship az Egyesült Királyságokban, Franciaországban a Juste Debout vagy a portugál EoroBattle, míg Ausztrália ad otthont a World Supremacy Battleground versenynek, Japán pedig a World Dance Colosseumnak.
Ami a hip-hop-ot valóban megkülönbözteti a többi hip-hop-ot alkotó stílustól az az, hogy a táncot tudatosan összerakják, felépítik, tehát a koreográfiára nagy hangsúly helyeződik, valamint az, hogy általában csoportban adják elő.
A break tánc az 1970-es évekből ered, születési helyének pedig New York Bronx negyedének déli részét tartják. Ez volt az első hip-hop tánc stílus. Létrejöttének idejében a hip-hop öt egyik alappilléreként vélték a break táncot (rap, graffiti, hanglemezekkel való hangkeverés – DJ, és közös tudás). Habár eredete afro-amerikaiakhoz kötődik, mégis a puerto-ricoiak voltak, akik életben tartották és tovább fejlesztették az irányzatot. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy a legelső break táncost Svédországban, Norrköping-ben jegyezte fel John MacGregor Rob Roy on the Baltic című könyvében 1877-ben, csak akkor még nem break táncnak hívták. MacGregor felfoghatatlannak nevezte azt a levegőben való járást és közben forgást, amit látott. A fiatalember kézen állva feltolta testét, és egykézen forgás közben a lábával hatalmas köröket írt a levegőben.
A break négy alap táncra épül. 1. Toprock: főleg a lábfejek túlzott mozgására épített lépések, álló pozitúrában táncolt, 2. Downrock: lábfejtechnika melynél mind a lábfejek mind a kézfejek a padlón helyezkednek el, 3. Lefagyás: stílusos pózolások kézen állva, 4. úgy nevezett erőelemek: összetett nagy hatást keltő akrobatikus mozgások, melyek a break tánc központi elemeinek tekinthetők. A toprock és downrock közötti átmeneti, összekötő mozdulatot drop-nak (ejtés) nevezik. Az erőelemek között megtalálhatóak a gimnasztika klasszikus ágai, pl. a lólengés (flare). Összességében nagyon látványos ez a tánc, teli akrobatikus, lendületes és kitartott elemekkel.
Amikor egy-egy táncos csatázik, általában egy nézők által formált kör alakú területen (cypher line) táncolnak. Míg, ha csapatok csatáznak egymással, akkor szemben állnak (Apache line), s így hívják ki egymást, s mutatják be mozdulataikat, mellyel minél jobban „lealázhatják” az ellenfeleket. A táncosokat b-boynak, vagy b-girlnek nevezi a szakma.
Általában hip-hop, funk, soul és breakbeat zenére táncolják.
Fontos megemlíteni, hogy a break tánchoz igen biztos fizikai alapokra, erőnlétre és koncentráltságra van szükség. Aki nem tapasztalt és nem megfelelően végzi az elemeket könnyen megsérülhet. Még a kezdő táncosok is hamar rájönnek a nyújtás és megfelelő bemelegítés nélkülözhetetlen illetve a térd és tenyér védők is igen hasznosak a produkció begyakorlása alatt.
A locking a funk tánc egyik stílusirányzata, melyet sokszor a hip-hoppal társítanak. Az elnevezés a táncmozdulat technikájából ered, mely nem más, mint egy gyors mozdulat „befagyasztása” majd a pozíció rögzítése néhány másodpercre, utána az előzőleg befagyasztott mozgás folytatása ugyan olyan gyors sebességgel. A karok és a kézfejek gyors és jól elkülöníthető mozdulatain alapszik, míg a csípő és a lábak egy lassabb lazább módon kapcsolódnak be a mozgásba. A mozdulatok nagyok és eltúlzottak, gyakran ritmusosak és szoros összhangban vannak a zenével. A locking egy interaktív showelőadás, melyben a táncosok és a közönség között folyamatos kapcsolat van – mosoly váltások, tükör mozdulatok: adj egy ötöst, s gyakran komikus elemeket tartalmaz. Jellemző a locking-ra, hogy akrobatikus elemeket is használ, megerőltető fizikai mozdulatokkal tarkított, és sok benne a spárga és az ugrásból való térdre vagy féltérdre érkezés.
Don Campbell nevéhez fűződik a technika kifejlesztése, mely igazából véletlenül született meg, mivel Campbellnek nem sikerült egy robot mozdulat, melyet inkább „befagyasztott”. Campbell egyszerűen nem emlékezett rá mi a következő mozdulat, így inkább a mozdulatok felénél megállt, mely komikus volt a közönség számára, akik kinevették Campbell-t. Ezeket az elakadásokat Campbell beépítette a műsoraiba és előszőr Cambellocking néven vált ismertté a technika.
Bár a locking alapvetően egy improvizációs tánc mégis vannak fix elemei. Jelenleg 24 fő eleme van a locking-nak, de számos további részelemmel lehetne bővíteni ezt a listát.
A popping technika nem más, mint a testrészek izmainak gyors összehúzása és szintén gyors elernyesztése a zene ritmusára, mely egy hirtelen megmerevedő, vagy éppen rángó mozgást eredményez.
Eredetileg egy utcai tánc forma volt melyet a kaliforniai Oukland-ből indult Boogaloo kulturális mozgalomból vettek át. Számos néven volt ismert a ’60-70-es években, úgy mint: Robottin (Richmond, Kalifornia), Strutting – jelentése peckesen menetel, parádézik, páváskodik (San Francisco, San Jose) vagy Striking táncok – strike: üt, csap, odavág, villámcsapás (Oak Park közösség, Sacramento). Leggyakrabban funky és diszkózenére táncolják.
A popping táncost szakmai berkekben popper-nek nevezik. Gyakran nagy tömeggel körbevett egymással szembenálló tánccsapatok versengésében találkozhatunk a popping-gal ahol a csapatok próbálják egymást túltáncolni. Itt még nagy teret kap a szabd stílus és az improvizáció is.
Eredetileg egy Fresno és Long Beach-i székhelyű tánccsapat kezdte népszerűsíteni ezeket a mozgásformákat, ők voltak az Electric Boogaloos. Ismert előadók, akik a popping technikára írtak zenét és táncoltak: Kurtis Blow and RunDMC.
A világon két helyen lehet hivatalosan hip-hop-ot tanulni.
Amerikában, New Yorkban a Hip-Hop Tánc Konzervatóriumban. Ez az oktatás 3 éves és nem diplomával zárul, hanem tanúsítvánnyal. Csak és kizárólag hip-hop tánccal foglalkoznak és a tánc kurzusok (break, freestyle, locking stb…) mellett tudományos kurzusokat is magában foglal (tánc elmélet, élettan, mozgástan stb..).
A Kelet Londoni Egyetem Előadóművészet Fejlesztési Központja indított egy szintén hároméves főiskolai oklevéllel záruló képzést, mely hip-hop-ra, városi és világ tánc formákra épül. A diákok itt nem csak hip-hop-ot tanulnak, hanem különböző afrikai táncokat klasszikus indiai táncokat, pl. kathak-ot és capoeirát is.
Az elmélet után biztosan te is szívesen kipróbálnád gyakorlatban. Fedezd fel melyik stílus illik hozzád leginkább. Most éppen nincs hip-hop csoportunk, ahová tudnál csatlakozni, de nézd át iskolánk színes kínálatát és kísérletezz bátran. Profi tanáraink remek hangulatú órákkal várnak, amit meg tudsz tanulni:
