Hogyan jött a tánc az életembe?

Nekem a tánc sosem volt az életem része. Anno 16 évesen fél évig jártam társastánc tanfolyamra gimnáziumban, de az csak felületesen foglalkozott a többféle stílussal, rövid ideig tartott és annyira nem is kötött le. Világéletemben számítógép előtt ülő kocka voltam, akitől relatíve távol állt a testmozgás, de egyetemen rábeszéltek páran, hogy menjünk el salsa órákra. Többször is próbálkoztam ezzel a táncstílussal, de sajnos nem fogott meg. Ezektől függetlenül a zene mindig is borzasztóan fontos volt nekem és a COVID bezártsága után szerettem volna valami közösségi hobbit elkezdeni. Egy kollégám mutatott pár west coast swing videót és gondoltam kipróbálom.

Miért pont a West Coast Swing?

Emlékszem, hogy körülbelül fél évvel az első órám után volt egy magyar west coast swinges esemény, ahol a tanárok bemutatót tartottak. Természetesen ez önmagában is szórakoztató volt, de a végén megcsavarták az egészet azzal, hogy nem csak a tánc közben kezdték el lopkodni egymás partnerét, de szerepeket is cseréltek. Ekkor éreztem meg, hogy ebben a táncban van egy olyan szabadság, amelyet kevés másban találtam még meg. A zene ad egy alapot, de azon felül mindenkinek a saját kreativitására van bízva mit csinál és mindenkinek belekerül a személyiségének egy kis darabja a táncba, így nincs két ember aki ugyanúgy táncol és nincs két ugyanolyan tánc.